elsiratlak téged szerelem ősz el vitt magával
meg küzdök hideg téli éjjeleken majd a  magánnyal
most járok egyedül, bele karolok utamon az időbe
szív ahogy érzi a zenét úgy kelek táncra idővel

elsiratlak téged barátom, hibáztunk azt belátom
kapott oltalmakat majd az idő múlásával beváltom
de most mennem kell ahogy téged is várnak másutt
lássunk a szemünkkel,és a kudarcot vegyük tudomásul

elsiratlak téged vérem mi folyik az ereinkben
mikor egymásra nézünk üresség látszik szemeinken
szavaink kevesek, mert azokat másoknak szánjuk
számot adunk magunkról mikor isten elé állunk

elsiratom önmagam elégetek mindent érzelmet
szívem romokban füstöt fújom te azt érezted
falat vonok magam köré, senkit nem engedek be
elvesztem az életben mint ábel a rengetegben

elsiratlak téged idegen, ott hírekben
szívem dobban érted megőrizlek most idebent
tehetném adnék mindent mire szükséged van
életben nem is de tudd van aki melletted van

elsiratlak téged szerelem
elsiratlak téged barátság
elsiratlak téged testvér
elsiratlak önmagam
elsiratlak idegen



elsiratlak téged is

elsiratlak téged idő soha nem maradsz velem
egyetlen pillanatra sem nyugszol mindig rohansz velem
felöltöztetsz ráncokkal, mint tavasz a fákat
hanyaggá teszel nem tudok foglalkozni a mával

elsiratlak téged fájdalom lassan felőröltél
te voltál aki csak rosszakat gondotokat közöltél
belém martál ahányszor lehetőséged akadt rá
te voltál ki erőssé tettél nem haragszom rád

elsiratlak téged lehetőség veled nem éltem
mindig 2 választás előttem volt és én csak reméltem
azt az utat választom, amelyik nekem van szánva
többnyire álltam egymagam karjaimmal széttárva

elsiratlak téged vágy bolondítsz teljesen
soha nem tudom mit akarsz játszol te rendesen
rád szólok, de téged ez csak még bátrabbá tesz
bele ülsz a lelkembe had szóljon lesz ahogy lesz